Nagy a boldogság nálunk. A tesómnak kisbabája született, és végre egy kislány érkezett a családba. Baba és mama jól vannak, és ebből az apropóból ezt a bejegyzést a gyerekszobának szentelem. Nikikém, ezúton is sok boldogságot kívánok Nektek!

Amikor kisbaba érkezik a családba, megváltozik az élet. Az újszülött helyet követel magának nemcsak a szívünkben, de a lakásban is. Eleinte elég csak egy kiságy, egy komód, ahol pelenkázni is lehet, egy fotel, ahol a mama kényelmesen táplálhatja gyermekét és esetleg egy szekrény. A kiságy mérete 60×120 vagy 70×140 cm, és fontos, hogy benne a matrac jóminőségű és elég kemény legyen, mert a kis csecsemőnek arra van szüksége. A pelenkázókban nagy a választék. Létezik olyan kombi verzió, ami a kisággyal egyben van, és később szétszerelhető egy fiókos komóddá és egy gyerekággyá, vagy egyszerűen a pelenkázó rész szerelhető le a komódról és polcként használható. Fiókos szekrényre mindenképpen szükség van a textilpelenkák, és a babaruhák tárolásához. . Mivel a baba és később a kisgyermek is ideje jórészét a szobájában tölti, ezért  gyerekszobának a ház vagy lakás legnaposabb, legmelegebb szobáját válasszuk. 

 

Az óvodás kisgyermekek szinte kifáraszthatatlanok, ezért nekik már jóval nagyobb helyigényük van. Egy ovis szobájában már mindenképpen több bútorra is szükség lesz, mivel gyerkőcünk növekedésével ruhája és játéka is megsokszorozódik. A babaágy lecserélhető egy hosszabbítható kiságyra, amely elég sokáig megfelelő méretű lesz porontyunk számára. Ekkor már nélkülözhetetlen egy nagyobb szekrény a ruháknak, és egy kis asztal székkel a rajzoláshoz, kreatív munkához. A gyerekszoba legfontosabb berendezési tárgyai azonban a praktikus tárolóbútorok. Mivel az évek során egyre nő a játékhalom, aminek helyet kell találnunk, jó ha minél több polc, fiók, doboz, kosár, stb. kap helyet a szobában. Jó, ha van egy nagyméretű, puha szőnyeg is, amin akár hason fekve is játszhat a lurkó anélkül, hogy aggódnunk kellene az egészsége miatt. Ha megtehetjük, érdemes egy játszószobát is kialakítani a csemete hálószobája mellé, ahol napközben nyugodtan szétpakolhatja a játékait, és ha vendég érkezik, csak bezárjuk az ajtót, és nem zavar bennünket a rendetlenség. Ebben az esetben a gyerekszoba csak a pihenésre szolgál, a hancúrozás a másik, adott esetben sokkal tágasabb szobában zajlik. Természetesen tisztában vagyok vele, hogy a nagy magyar valóság egészen más, és legalább 2 gyerek osztozik egy max. 12 négyzetméteres szobán, ahol a pihenéshez, játékhoz, tároláshoz és még a tanuláshoz is helyet kell találnunk, de ez az igazán szép feladat. :)

  

Mire a gyerkőc iskolába megy, általában lekerülnek a falakról Micimackóék, vagy a kisautók, tündérek, helyüket átveszi Barbie, Pókember, Superman, stb. Kisiskolásunk szobájában helyet kell találnunk az íróasztalnak, kényelmes és jól megvilágított tanulósarkot kell kialakítanunk. Érdemes állítható magasságú széket választanunk a gyereknek, hogy kényelmesen ülhessen az asztalnál. Egyre több könyvnek is helyet kell találnunk, ekkor már be kell szereznünk egy könyvespolcot, ha eddig nem volt.
Amennyiben két vagy több gyermek osztozik egy szobán, még inkább leleményesnek kell lennünk, hogy minden tevékenységnek helyet találjunk. Praktikus lehet az emeletes ágy, és a kombi bútorok, például könyvespolcban végződő íróasztal, vagy a használaton kívül egymás alá begurítható ágyak, asztalok.

 

A serdülők szobájának berendezéséről egy következő bejegyzésben írok majd.

2 Responses to “A gyerekszoba berendezése”

  • Anduska szerint:

    8 éves nagylányom az ovis gyerkőc és a kisiskolás ötvözete. Babázik, legózik, földön fekve rakosgat, aztán az íróasztalánál rajzol, ragaszt, matat. A szobája is ennek megfelelően néz ki: ZSÚFOLT. Hiszen egyetlen játékot sem lehet kidobni, és egyre több könyvet kell elhelyezni. Lesz még rosszabb?

  • Ingatlanok szerint:

    Szuperek ezek a képek… valószinüleg innen fogjuk mi is venni az ötletet kisiskolás lányunk szobájának átrendezéséhez. Nagyon szereti a zöldet, szóval biztosan ennek a színnek valamilyen árnyalatát választjuk majd.

Leave a Reply